1. URMÁNCZY NÁNDOR (1868 Maroshévíz -1940 Maroshévíz), politikus, országgyűlési képviselő, író[1]

 

 

Életéről és munkásságáról röviden

 

Urmánczy Nándor 1868. október 1-én született Topliczán, a mai Maroshévízen. Apja Urmánczy János (1805-1876), anyja Novák Mária Magdolna (1836-1900). A család hatodik gyermekeként látott napvilágot, testvérei: Anna (1836-1880), János (1849-1933), István (1851-1900), Ilona (1860-????), Jenő (1862-1886), Janka, Lenke és Jeromos (1871-1950).  A 1650 körül a család, bárói rangra emelkedett, de e nemesi címmel soha nem dicsőítették magukat, címerük is a család ház egyik mellék folyosóján volt kitéve. A család 1836-ban került Maroshévízre. Az itt tartózkodásuk alatt a család kiépítette a település központját, mely így városias kisvárosra emlékeztetett, sajnos ezt a központot 1977-88 között megsémisítették, így az 1872-ben épített 100 szobás palotájukat is eltüntették. Ugyancsak a családnak köszönhető a  mai római katolikus templom melyet 1868-1873 között építettek, a régi 1870-ben épített fatemplom mellé.

Urmánczy Nándor az elemi iskolát Maroshévízen, középiskolai tanulmányait Brassóban végezte, majd jogot tanult Budapesten, ugyanitt szerzett jogi doktorátust 1895-ben. Ezek után Kisküküllő vármegyében volt főszolgabíró, később Maros- Torda vármegyében szolgabírói, aljegyzői, majd főszolgabírói tisztséget töltött be. Életét két fontosabb periódusra lehet osztani: - 1. 1894-1902-es korszak, amikor számos verse, novellái, dalai, elbeszélései, valamint rövidebb helytörténeti monográfiákat jelentetett meg, ez utóbbiak Szászrégen és Gyergyószentmiklós között elterülő településekről. Ebben az időszakban írásaiért, 1896-ban a „Turistaság Bajnoka” címmel tüntette ki az Erdélyi Kárpát Egyesület.

- 2. 1902-1940 korszak, ekkor politikai írásai jelentek meg főképp különböző újságokban, de ugyanakkor könyvei is láttak napvilágot. Tökéletesen beszélt és irt németül, franciául, angolul és románul. Az 1902. október 9-i országgyűlési választásokon Teleki Domokos gróffal szemben indult a szászrégeni választókerületben, és országgyűlési mandátumot nyert szabadelvű párti programjával. Az 1910-es évi választásokon Malonyvai Dezső volt az ellenjelöltje. 646-632 arányban győzött, így továbbra is ő maradt a kerület országgyűlési képviselője. Mint országgyűlési képviselő, ezt a tisztséget 16 éven át, 1902 és 1918 között töltötte be. 1917-ben önként bevonul katonának, negyvennyolc évesen a 9-es honvédhuszárok önkéntese lett, és a bukovinai fronton teljesített szolgálatot. Hősiességéért vitézségi érmet kapott, zászlósként szerelt le. 1918 novemberében Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és Ugrón Gáborral közösen, Budapesten megalakították a Székely Nemzeti Tanácsot.  1918 elején kormánybiztossá nevezték ki. Közben1907-ben megnősült, felesége két szép lánnyal ajándékozta meg, Anna és Júlia. Anna idővel férjhez ment gortvay Gortvay Tiborhoz. Erdély Román uralom alá kerülésekor több mint ötezer hold területet kobozott el a Román kormány

Az Ő kezdeményezésére készültek el a Szabadság téren az Észak, Dél, Kelet és Nyugat szobrok, amelyeket 1945 februárjában törtek szét a bevonuló orosz tankok, az Igazság Kútja mely ma is megtekinthető Budapesten. Nevéhez fűződik a Védők Ligája Szövetség alapítása, a Nemzeti Hiszekegy az ő indítványozására született, az Ereklyés Országzászló, a Honvédelmi Párt alapítása és még sok más. Ö alapitotta és épitette Maroshévizen az első Állami iskolát, mely 1896 március 2 és szeptember 1 között épült a Válya negyedben, nevéhez fűződik az első maroshévizi újság (Topliczai Hiradó, 1895), majd ennek az útóda a Maroshévízi Híradó (1911), 1902-ben testvérével újból megalakították Maroshévízen az amatőr színjátszó társulatot. Országgyűlési hozzászólásainak és közbenjárásának köszönhetően indult be 1909. okt. 29-én a székely körvasút Szászrégen-Gyergyószentmiklós szakasza, neki és családjának köszönhetően Maroshévízen korházat alapítottak egyik házukban, ahol az orvos és asszisztensek fizetéseinek egy részét ők állták, szintén az említett évben megalapítja az első bíróságot és pénzügyörséget Maroshévízen. 1908. október 24-én, megnősül, felesége a szatmárnémeti születésű Freund Júlia Irén lett, aki két lánnyal ajándékozta meg: Júlia és Anna. Több korabeli újság szerint korszaka (1902-1940) legkiemelkedőbb, legfontosabb politikai személye volt.

Urmánczy Nándor 22 évi kényszertávollét után jött haza Maroshévízre, 1940. október 23-án, miután Szászrégenbe a reggeli órákban megérkezett. Régenbe diadalkapu várta, száz meg száz lakos fogadta, éljenezte. Maroshévízre éjféltájt érkezett meg, de mivel nem szerette a nagy felhajtást, pompás fogadtatásokat, a családján kívül csupán öt bizalmasának jelezte jövetelét, akik a vasútállomáson várták. Szülőföldjén nyolc boldog napja volt, amely részben pótolta a 22 évnyi kényszer távollétet, örömmel kereste fel a rég nem látott rokonokat, barátokat, ismerősöket.  Október 31-én a reggeli után, unokája, Urmánczy Gizella holtan találta szobájában, kedvenc karosszékében mely a Maros folyóra kitekintő ablak elött volt. Holttestét a családi kriptába helyezték örök nyugalomra. Halála megrázta a magyar politikai életet, számtalan újság, folyóirat napokig Urmánczyról, életéről, munkásságáról cikkezet. Temetésén számos képviselő, politikus, párt képviselől voltak jelen. Sírjánál József főherceg, 1940 novemberében Országzászlót avatott fel, ugyanezen a napon Maroshévíz Diszpolgárává is avatták. Halála után a maroshévízi Ereklyés Országzászló egy kis könyvet adott ki életéről, munkásságáról. 1942 decemberében az Erdélyi Férfiak Egyesülete, Urmánczy tisztelete jeléül a Margit szigeten a kedvenc padja és két fája mellett, felállítottak egy 3 x 2 x1 méteres mészkő emlékpadot. Ezt Siklódy Lőrinc készített el, a Szent Mihály templom előtti sétányon egy platán alatt E pad egyik oldalán csorgó, a másik oldalán egy kis oszlop, három mélyített domborművel, egyiken Urmánczy profilja, a másodikon az Ereklyés Országzászló előtt szónokoló Urmánczy, a harmadikon az Erdélyi Férfiak Egyesülete címere volt látható. E reliefeket Füredi Richárd készítette el. E gyönyörű emlékpadot sajnos a kommunista hatalom 1945-ben széttört. A Régeni Hírlap és több országgyűlési képviselő kezdeményezésére terv született a Szabadság téren egy Urmánczy Nándor szobor felállítása, terv, ami sajnos a vörös uralom 1945-ös évi területi elfoglalás miatt nem valósulhatott meg. 1940-ben Maroshévízen díszpolgárrá avatták, majd sírjánál 1943. augusztus 15-én, József főherceg, Ereklyés Országzászlót avatott fel.

Jelenleg Maroshévízen a helyi cserkészcsapaton kívül semmi sem őrzi az Urmánczy nevet, sem utca, sem emlék szobor, sem disztábla nem emlékeztet a családra. Még bár a helyi Urmánczy kastélyban székelő népmúzeumban sem találni utalást e családra. 2008-tól megalakult egy Dr. Urmánczy Nándor Egyesület, mely felvállalta a hagyományának a megőrzését és eszméjének folytatását.

 

[1] Czirják Károly: Urmánczy Nándor élete és munkássága, 200