Kisebbség, többség
Dr. Pálffy Endre (1908-1975)
Dr. Pálffy Endre (1908-1975) tanár, irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora, író. Maroshévízen született 1908. március 12-én, apja, Pálffy Endre, a helyi református egyház papja volt. Középiskoláit Maroshévízen, az egyetemet Kolozsváron és a Sorbonne-on végezte. 1931-ben Kolozsváron román-francia szakos tanári oklevelet kapott. 1931-től Nagyenyeden tanár a Bethlen kollégiumban. Nicolae Iorga meghívására, 1937-1940 között előadóként vett részt a Vălenii de Munte-i szabadegyetemen, mint egyetlen magyar tanár. Anyanyelvén kívül tökéletesen beszélt és írt románul, franciául és németül. 1941-1945 között Naszódon a román líceum és kollégium tanára és igazgatója. 1945-től Budapesten a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban előadó, majd főosztályvezető. 1949-1955 között a budapesti Pedagógiai Főiskola román tanszékének tanára. 1955-től haláláig a budapesti ELTE Román Filológiai Tanszékének az alkalmazottja, mely felveszi a Román Nyelv és Irodalom Tanszék nevet. Ennek az intézménynek docense, helyettes dékánja, egyetemi tanára. Öt éven át a budapesti „Foaia Noastra” hetilap főszerkesztője. A román irodalommal kapcsolatosan számos tanulmányt publikált szakfolyóiratokban, könyveket, tankönyveket írt és szerkesztett a magyarországi román középfokú oktatás számára. „A román irodalom története” című könyve magyar viszonylatban az első ilyen természetű könyv. 1941-ben kiadja a „Magyar nyelvtan és olvasókönyv a román tannyelvű gimnáziumoknak” című könyvet. 1953-ban Domokos Sámuellel közösen adják ki az „Istoria literaturii române pentru clasa a 3-a medie”, 1955-ben pedig az „Istoria literaturii române pentru clasa a 2-a şcolilor medii” címűt. E könyveket követik az 1957-ben kiadott „A román irodalom a 20. században” című és „A román irodalom története” című könyvek, 1960-ban a Román társalgási könyv, 1961-ben A román irodalom Magyarországon, George Cosbuc élete és költészete (1973), és még sok más könyve lát napvilágot. Több tanulmányt írt magyarul, románul, franciául és németül. Műveiben párhozamosan követi a magyar és román irodalmat, bemutatja a XX. századi román irodalmat. 1975. november 15-én hunyt el Budapesten, ott is temették el.