Bánffy termál vízesés. Ez Maroshévíz egyik látványossága. Az évezredek vagy évmilliók alatt lerakódott travertin mészkőfalon több ágban esik alá a víz. A Kereszt-hegy törésvonala mentén halad el a Bánffy patakocska, melybe több forrás is belecsörgedezik. Miután a víz mésztuff-sziklák lyukacsos rétegeiből tör a felszínre, köztük a Bánffy fürdő meleg vize és egy ásványvízforrás is. A vízesés mindössze 5-6 méterre van a Maros folyótól, a vasútvonal mellett. ”Hol e források patakot alkotó kifolyása a Marosba lerohan, ott gyönyörű idomú mésztuff-sziklák emelkednek a Maros színvonalától 16 ölnyi függélyes magasságra. Ezen csudás alakzatú szirteket, pedig a meleg forrásoknak vígan csergedező csermelykéje rakta le több ezredévek hosszú során, sőt azokat nem csak lerakta, hanem festőiességüket még fokozandó, közepén át is metszette, mely által egy, a tordai hasadást kicsinyben utánzó, oly gyönyörű sziklarepedést állított elő, melyet minden ide jövőnek méltó fígyelmébe ajánlok. A kis csermely, mely ezen nagyszerű műveletet végrehajtá, zuhatagban rohan alá a sziklaélekről, ily gyöngyellő esésétől azonban elfogta az embernek mindenből hasznot csikaró törekvése, mert a télben is fagymentes patak cseppjeit szűk csatornákba szorítva, a sziklák alján épített malom működtetésére kényszeríté, s midőn ez által a patakot sziklaképző műveletétől elfogta, egyszersmind a sziklarepedést is megfosztá a zuhatag szépségeitől”.[1] E vízesés szépsége és nagy vízhozama sok turistát idecsalogatott, több régi képeslap témája volt. A tulajdonomban 22 lap található az 1896-1945 közötti korszakból. A víz nemcsak a különböző betegségek gyógyítására jó, de itt malom és egy kenderáztató is volt, melyet Orbán Balázs, 1865 októberében le is rajzoltatott. A víz ásványtartalmának köszönhetően az itt áztatott kender nagyon fehér és jó minőségű volt, itt létesült egy kendergyár, ezért Szászrégentől, Gyergyószentmiklósi sok kendert hoztak ide, ahol az állandóan 18 fokos vízben 48 órát ázni hagyták. Az említett települések között az akkori Topliczán volt a legnagyobb és legfontosabb kender váráshely.[2] A vízesésről a Vasárnapi Újság 1870. december 11-i számában is olvashatunk, mely írás részben megegyezik az Orbán Balázs által közölttel. 1899-ben Borszéky Soma egy érdekes leírást közöl a topliczai kendergyárról a Gyergyó című újságban, „Bánffy féle források” címen. Innen megtudhatjuk, hogy a topliczai Bánffy vízesés mellett levő kendergyár a legjobb kenderáztató és kenderkésztő volt a környéken és a Gyergyószentmiklósi Gazdasági Egyesület vezetése alatt állt.[3] Az említett gyárat 1945 után lebontották. A travertin alapra lerakódó mésztufa vízesés alakján a lerakódások miatt évente változásokat észlelhetünk. A vízesést nyáron sok turista látogatja meg szépsége miatt, télen is csodálatos látvány fogadja az erre járókat, a vízeséstől a Maros folyóig, ahol levezetődik a víz, bármilyen hideg tél is lehet, a fű mindig zöld a termálvíz miatt. 2005-től védett területté lett nyilvánítva. Sajnálatos módon e szép vízesés turisztikai szemszögből ma sincs kellőképpen kihasználva. 2002-ben több helyi vállalkozónak mondtam, hogy ideje lenne a turizmusra is hangsúlyt fektetni. Ekkor előadtam nekik ötletemet. A vízesés fele vezető utat kockakövekkel kirakni, padokat helyezni el úgy az út, mint a vízesés mellett, lépcsőket készíteni a vízesés mellett fel a tetőig, és itt egy kilátót létesíteni. Ezen az útvonalon is járhatnának a turisták a Bánffy fürdőre. A vízesés felett levő Kovács-féle telekről csodálatos kilátás nyílik az egész Maros völgyére, és a városra. 2015. január 12-én egy több mint 100 köbméteres szikla leomlott az ott levő útra. A földcsuszamlás itt nem ért véget, hisz 13-án hajnalban egy kisebb 500-600 kilós szikla is lezúdult. A maroshévizin kivül Európában még egy termélvizesés létezik, ez pedig Olaszországban.     [1] Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868, 137. [2] Gyergyói Hírlap, 1899. 27. szám. [3] Gyergyó 1899. júl.9, 28. szám.