Nevezetességek, látnivalók

Urmánczy fürdő. A strand 653,8 tengerszint feletti magasságon található, a település központjában, a vasútállomás mögött, 4-5 méterre a Maros folyótól, mely folyó vize is beszivárog a termálfürdő vizébe, ha ezt a szivárgást elzárnák, sokkal melegebb lenne a víz hőmérséklete is.[1] Több évtizedes kutatásaim során az első dokumentum mely említi, és röviden leírja e fürdőt 1853-ban jelent meg Kővári tollából. Ekképp ír: „Toplicza a Maros partján, a havasok közt fekszik, Gyergyó felől. a tutajozás első kikötő helye. E falun a Maros keresztül foly és középen egyesül vele a Toplicza vize. A két víz közötti porondon meleg fürdő van. Mely köré négy vetkező szobát építettek. Eddig használatlanul hevert. Mérséklete 23 fok Reamur szerint. Íze savanyu, szaga nincs, fenékig átlátszó. S ha a Maros bele nem szivárogna 25 fokot is, elérné. Ily forrás még az oláh templom körül is van, mi a Marostól távolabb esik.”.[2] 1868-ban megjelent Orbán Balázs „A Székelyföld leírása” című műve, amely leírást közöl e strandról. Eleinte a fürdő a szárhegyi Lázár családé volt, csak 1869-ben vásárolta meg az Urmánczy család.[3] Ekkor egy nagy medence és egy kisebb fedett famedence volt itt. A család e fürdőt egészen 1948-ig birtokolta, amikor a kommunista hatalom elkobozta. Itt a Lázár család 1835-ben épített egy svájci stílusú öltözőt, ahol négy öltözőszoba volt. Az épület egyben a strand bejárata is volt.[4] Ezt az 50-es évek közepén bontották le. Az itt levő termálvíz bármilyen évszakban 26-29 fokos, vízhozama 7-8 liter/másodperc. Ivókúra formájában bélbántalmakra, gyomorsav szabályozásra, gyomorfekély ellen kiválóan alkalmas, máj, vízhólyag megbetegedései ellen jó. Külsőleg alkalmazva vérkeringési problémákra, reuma és magas vérnyomás kezelésére javasolják.   [1] Vasárnapi Újság, Budapest,1870.dec.11. [2] Kővári László. Erdély földe ritkaságai, Kolozsvárt, 1853, 222. old. [3] Urmánczy Nándor: Turisztikai írások, (kézirat), 1904, 131. [4] Szentiványi Mihály: Gyaloglat Erdélyben.  Budapest. 1905. 213

Bánffy termál vízesés. Ez Maroshévíz egyik látványossága. Az évezredek vagy évmilliók alatt lerakódott travertin mészkőfalon több ágban esik alá a víz. A Kereszt-hegy törésvonala mentén halad el a Bánffy patakocska, melybe több forrás is belecsörgedezik. Miután a víz mésztuff-sziklák lyukacsos rétegeiből tör a felszínre, köztük a Bánffy fürdő meleg vize és egy ásványvízforrás is. A vízesés mindössze 5-6 méterre van a Maros folyótól, a vasútvonal mellett. ”Hol e források patakot alkotó kifolyása a Marosba lerohan, ott gyönyörű idomú mésztuff-sziklák emelkednek a Maros színvonalától 16 ölnyi függélyes magasságra. Ezen csudás alakzatú szirteket, pedig a meleg forrásoknak vígan csergedező csermelykéje rakta le több ezredévek hosszú során, sőt azokat nem csak lerakta, hanem festőiességüket még fokozandó, közepén át is metszette, mely által egy, a tordai hasadást kicsinyben utánzó, oly gyönyörű sziklarepedést állított elő, melyet minden ide jövőnek méltó fígyelmébe ajánlok. A kis csermely, mely ezen nagyszerű műveletet végrehajtá, zuhatagban rohan alá a sziklaélekről, ily gyöngyellő esésétől azonban elfogta az embernek mindenből hasznot csikaró törekvése, mert a télben is fagymentes patak cseppjeit szűk csatornákba szorítva, a sziklák alján épített malom működtetésére kényszeríté, s midőn ez által a patakot sziklaképző műveletétől elfogta, egyszersmind a sziklarepedést is megfosztá a zuhatag szépségeitől”.[1] E vízesés szépsége és nagy vízhozama sok turistát idecsalogatott, több régi képeslap témája volt. A tulajdonomban 22 lap található az 1896-1945 közötti korszakból. A víz nemcsak a különböző betegségek gyógyítására jó, de itt malom és egy kenderáztató is volt, melyet Orbán Balázs, 1865 októberében le is rajzoltatott. A víz ásványtartalmának köszönhetően az itt áztatott kender nagyon fehér és jó minőségű volt, itt létesült egy kendergyár, ezért Szászrégentől, Gyergyószentmiklósi sok kendert hoztak ide, ahol az állandóan 18 fokos vízben 48 órát ázni hagyták. Az említett települések között az akkori Topliczán volt a legnagyobb és legfontosabb kender váráshely.[2] A vízesésről a Vasárnapi Újság 1870. december 11-i számában is olvashatunk, mely írás részben megegyezik az Orbán Balázs által közölttel. 1899-ben Borszéky Soma egy érdekes leírást közöl a topliczai kendergyárról a Gyergyó című újságban, „Bánffy féle források” címen. Innen megtudhatjuk, hogy a topliczai Bánffy vízesés mellett levő kendergyár a legjobb kenderáztató és kenderkésztő volt a környéken és a Gyergyószentmiklósi Gazdasági Egyesület vezetése alatt állt.[3] Az említett gyárat 1945 után lebontották. A travertin alapra lerakódó mésztufa vízesés alakján a lerakódások miatt évente változásokat észlelhetünk. A vízesést nyáron sok turista látogatja meg szépsége miatt, télen is csodálatos látvány fogadja az erre járókat, a vízeséstől a Maros folyóig, ahol levezetődik a víz, bármilyen hideg tél is lehet, a fű mindig zöld a termálvíz miatt. 2005-től védett területté lett nyilvánítva. Sajnálatos módon e szép vízesés turisztikai szemszögből ma sincs kellőképpen kihasználva. 2002-ben több helyi vállalkozónak mondtam, hogy ideje lenne a turizmusra is hangsúlyt fektetni. Ekkor előadtam nekik ötletemet. A vízesés fele vezető utat kockakövekkel kirakni, padokat helyezni el úgy az út, mint a vízesés mellett, lépcsőket készíteni a vízesés mellett fel a tetőig, és itt egy kilátót létesíteni. Ezen az útvonalon is járhatnának a turisták a Bánffy fürdőre. A vízesés felett levő Kovács-féle telekről csodálatos kilátás nyílik az egész Maros völgyére, és a városra. 2015. január 12-én egy több mint 100 köbméteres szikla leomlott az ott levő útra. A földcsuszamlás itt nem ért véget, hisz 13-án hajnalban egy kisebb 500-600 kilós szikla is lezúdult. A maroshévizin kivül Európában még egy termélvizesés létezik, ez pedig Olaszországban.     [1] Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, 1868, 137. [2] Gyergyói Hírlap, 1899. 27. szám. [3] Gyergyó 1899. júl.9, 28. szám.

     Bánffy fürdő. A fürdőtelep közel 1,2 km-re van a központtól, 677,2 m tengerszint feletti magasságon, a Kereszthegyen. A forrás egy törésvonal mentén tört a felszínre. Vize bármilyen évszakban 27,5-29 fokos, vízhozama 10 liter/ másodperc.[1] A levegő tiszta, és egy kitűnő erdős környezetben található. E fürdő 1228-1948 évek között a Bánffy család tulajdonát képezte. Habár a vörös uralom a 80-as évektől a fürdőtelep nevét Fenyőre változtatta, a lakosok és turisták tudatában mindmáig a Bánffy elnevezés maradt fenn. E fürdőt 1850-ig csak a család tagjai és azok meghívottjai használhatták, hisz a családnak itt több villája, kúriája is volt, és leginkább vadászatok alkalmával jártak ide. A strandhoz egy 17 hektárnyi erdős terület is tartozott. A medence a kezdetekben fából volt, majd 1937-ben meg nagyobbították és betonmedencét készítettek. 1882-ben Bánffy Dezső egy szép villát épített, e villa az évek során a fürdőtelep szimbólumává vált, hisz ahogy a turisták a Kereszt hegyen felértek a tetőre, elsőként a villa épületét láthatták meg. 1965-ig „Dezső-villa” néven volt ismert, de ettől az évtől a „központi villa” nevet adták neki. Sajnos ezt a jelképet eltűntették, hisz 1999-ben tatarozás helyett, 117 év után, lerombolták, jelenleg helyén egy szégyengödör tátong. Egyes történészek említést tesznek arról, hogy Fridvalszky János és Heinrich Johann Kranz már 1767-ben és 1777-ben írnak e fürdőről. Ezek nem valósak, hisz az általuk említett könyvben nincs feljegyzés a Bánffy fürdőről. 1638. június 10-én az itteni fürdőnél tartózkodott Rákóczy György, Erdély fejedelme.[2] 1762-ben Erdély kormányzója Bukow Adolf Miklós is e fürdőknél tartózkodott. 1868-ban Orbán Balázs a Székelyföld leírásában említést tesz a fürdőről és a termálvizeséről. 1892-ben Than Károly tanár a fürdőknél jár és elemzi ezeket.[3]   [1] Xántusz László, Xántusz Julianna: Kelemen havasok , Csíkszereda, 2003, 28 [2] Orbán Balázs: Székelyföld leírása (Descrierea Ţinutului Secuiesc), 1868, 136. [3] Borszéky Soma: A Bánffy hőforrás ismertetése, in. Gyergyói Hírlap, 1898.jan.1,1 szám.

Lakatosok barlangja, 1945 után Cristea barlang. A Bájos tetőn található (egyesek összetévesztik a Tárnicával). Egy sziklarepedésnél kell leereszkednünk kb. 5 métert, innen több folyosó vezet a hegy csúcsa felé, közel 30 métert lehet a barlang mélyében járni. (többet a Hévízi születésűek fejezeténél, Cristea Petru-nál). Sajnos e szép barlang sincs kellőképpen kiépítve a turisták számára. Nevét a hévízi Cristea betyártól kapta, aki éveken át itt bujkált. A barlang belsejében az elágazások előtt egy nagy terem van, ahol sokszor az idejárok még tüzet is, szoktak tenni.

Kőgombák (1160 m). A Görgényi-havasokban, Maroshévíztől 10 km-re, az Öreg-tető szomszédságában, több különös sziklacsoportot találunk, ezek látványos piroklasztit, vulkánikus törmelékből tevődnek össze. A Bánffy-fürdőtől jelzett úton  indulunk felfele a fenyőerdőben. Miután kiérünk az erdőből, füves úton, lankás vidéken haladunk tovább, a Braicoc házai elnevezésű helyig (923 m.). Előttünk az Öreg-tető (1634 m) magaslik. Két és fél órás gyaloglás után egy forráshoz érkezünk. Ott minden ösvény az erdőben a kőgombákhoz vezet. Keskeny gerinc vezet a szédítő mélység fölött a kisebb gomba fejéhez. A nagyobbik gombához is meredek ösvény vezet, az erdőből kilépve előttünk van az igazi, a nagy kőgomba. 1162 tengerszint feletti magasságon vagyunk. Alakja és keletkezése hasonlít a híresebb Bucsecs-i  kőgombákhoz. Nagy bátorság kell az embernek a gombára felmászni. Az évmilliók során a természeti erők által létrehozott oszlop alakú szikla alakzatokat nevezik itt kőgombáknak. Közöttük nagyon mély szakadékok vannak. Itt órákig lehet gyönyörködni a szép tájban. A visszatéréskor leereszkedünk a Magyarós-patak medrébe, és a patak folyásirányában haladva, 2-3 óra alatt a város központjában vagyunk. Ez összesen egy kb. 20 km-es túravonal. A környéken esztenák is vannak. Évekkel ezelőtt érdeklődtem egy pásztortól a Kőgombák után, és ő meglepetésemre nem így, hanem a „vízözön nyoma” néven ismerte. Egy másik útvonal, amelyiken még elérhető, a következő: Központ- Magyaros negyed- Száraz patak- Száraz patak tisztás (1080 m.) – Kőgombák (1162 m.)- Öreg tető (1634 m.). Az út hossza 14 km. Öt óra alatt lehet megtenni és egy kék háromszög alakú jelzés, mutatja az utat. Egy nagyon szép turista útvonalat lehetne kialakítani a Bánffy fürdőn át vezető út meghosszabbításával, mely a Magyaros negyedi sípályáig vezetne, és innen a kőgombákig.

Urmánczy födeles híd. A Mag-len negyedben, a központtól kb. 2,5 km-re található. Több helyről lehet megközelíteni. A gyergyói út jobb felén bármelyik jobb oldali utcán betérve elérhető. A híd a Maros folyón halad át, 660,8 tengerszint feletti magasságon van. 1869-ben építette a helyi Urmánczy család, így kötötték össze a Maros által elválasztott telküket. A híd egyesek szerint érdekes, mivel födele és oldala van, de az építési évben eléggé gyakori építkezési mód volt a hidaknál, hisz a tető és az oldala nagy időben (jégeső, szélvihar, stb.) menedékül szolgált a mezőn dolgozóknak. Ilyen nevezetesebb hidak a tordai hasadéknál voltak, vagy jelenleg Udvarhely mellett is találhatók. Így Kobátfalván 1866-tól, Kiskadácson 1828-tól vannak ilyen hidak. 1950-től a hidat ritkán tatarozták, a zsindelytetőzetet egyszer cserélték deszkára. 2009-ben a helyi tanács kicserélte a tetőzetet palára, ami nagyot rontott a szépségén, régiségén, de alig telt el néhány nap és palából már több darabot is elloptak. Az elmúlt években több magyarországi turista is kíváncsi volt e hídra, akiket én személyesen vittem el ide, sőt egy osztrák család is megcsodálta ezt a ritka látványt. Mindenik csoport elcsodálkozott e szépség láttán és bosszankodva mondták, bárcsak náluk lehetne egy ilyen látványosság, hisz a turizmusuknak jó pont lehetne.