Blog - Hamarosan elkezdődhet az Urmánczy-kastély felújítása
Az Urmánczy-kastély 1903 és 1906 között épült a Maros partján. Ennek tulajdonosa az örmény származású Urmánczy Jeromos volt, megálmodója pedig a tiroli származású Giacomuzzi Virgilio. A kastély szecessziós (Art Nouveau) stílusban készült, melyet a Kós Károly által híressé vált népi építészeti stílussal ötvöztek, amely az erdélyi kastélyépítészet különleges stílusa volt. A kastélyt uraló épületelem a főhomlokzat jobb oldalán található víztorony. A teljes felújítás előtt álló maroshévízi Urmánczy-kastély leszármozottjai 2009-ben visszakapták a kastély, ma pedig annak felújításán munkálkodnak. A kastély tulajdonosai 2017-ben hozták létre a Positive Transylvania Egyesületet, elsősorban az épület fenntartásának, hasznosításának az elősegítésére. Az egyesület - amelynek évi működését és eszközbeszerzését 2021-ben és 2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a magyar kormány támogatta - legnagyobb projektje az Urmánczy-kastély felújításának elősegítése. Tavaly októberben a Positive Transylvania Egyesület elnöke, Szabó Tekla Katalin és Marcel Ioan Boloș, az európai beruházásokért és projektekért felelős akkori miniszter aláírta a támogatási szerződést a kastély felújítására. A munkálatók várhatőan még ebben az évben elkezdődnek. A projekt megvalósítási határideje 2026. Az Országos Helyreállítási Ellenállóképességi Tervből megvalósuló projekt 12 útvonalból áll, melyek egyike a kastélyok útvonala. Hegedüs Csilla még az európai alapokért felelős államtitkárként korábban úgy fogalmazott, a turisztikai útvonalakra erdélyi magyar közösség számára kiemelkedően fontos helyszínek kerültek fel, és a helyszínek között sok magyar vonatkozású műemlék kap helyet és nyert támogatást.- a Maszol.ro portálról
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Maroshévízi románok
Történelem, intézmények, kultúra, magyar-román kapcsolatok.
Maroshévízen sok olyan személyiség született, akik világhírt
szereztek maguknak és városuknak is.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
Programajánló
- Ma minek mennénk múzeumba?
„Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.
Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).
Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.
A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.
Irány Várpalota!
Limpár Péter